A kiskunhalasi zsidó közösségnek 1856-ban Szófer Szuszman lett az első rabbija, az ő vezetésével indult el a hitközség szervezése. Munkájának köszönhetően 1857 és 1860 között felépült a késő klasszicista, kora romantikus stílusú zsinagóga. Az épületet már 1860-ban felavatták, azonban végső formáját 1861-ben nyerte el. A zsinagóga tervezője elválasztja a külső és a belső világot, a zsinagóga telkét és a szomszédos épületeket zártsorú utcakép jellemzi, amely fallal választja el a külső és belső világot. A belső világhoz tartozó melléképületek is 1860-ban épültek fel: a rituális fürdő (mikve), a rabbiház és a kántorlakás.
A zsinagógának az utcáról látható részletei inkább romantikus jegyekkel rendelkeznek, míg az udvari, befelé forduló részlet klasszicista jellemzőkkel bír. Az elválasztást a tervezők nem csak az építészeti stílusjegyekkel, hanem feliratokkal is érzékeltették. A zsinagóga külső homlokzatára, amelyet az utca embere is láthatott az „Egyedül az Istennek” felirat került, udvari homlokzatára a bejárat fölé a Zsoltárokból ihletett sor: זח השער לד, azaz „Ez a kapu az Örökkévalóé” (Zsolt 118:20). Ezzel az idézettel hangsúlyozva az épület rendeltetését.
Érdekesség, hogy mivel a héber betűk számértékkel is rendelkeznek, így ha a Zsoltárokból vett idézet betűit összeolvassuk, nemcsak a szövegszerű jelentését, hanem a számértékét is megkapjuk, ez jelen esetben éppen 1861, a zsinagóga felépülésének éve.
115 évvel a zsinagóga első avatása után, a helyi zsidó közösség önerejéből renoválta és 1975. május 4-én újjáavatta a zsinagógát. A felújítási munkálatokat Prager Sándor, a hitközség elnöke; Grosz Lajos, a hitközség elnökhelyettese; és dr. Kálmán József, főorvos, hitközségi elöljáró vezette.
Az újjáavatás napján megtelt az 1956-ra a kivándorlások miatt szinte teljesen kiürült zsinagóga, a földszinti padokban és a karzaton is végig ültek az érdeklődők: a megmaradt kiskunhalasi zsidók és az ünnepségre visszatért elszármazott halasiak is, úgy mint Dohány Marcell egykori halasi rabbi, aki az avatás időpontjában már Bécsben élt. Az ünnepi rendezvényen részt vett a községkerület elnöke, Varró Ármin, valamint a szegedi hitközség küldöttsége: Kővári Imre, Schwacz Andor, Dénes Ernő és Klein Márton, továbbá a bajai, jánoshalmai, hódmezővásárhelyi, keceli, kiskőrösi, kiskunmajsai és székesfehérvári zsidóság tagjai.
A jeles esemény Szabolcs Istvánnak, a Bethlen téri zsinagóga főkántorának Má tóvu imájával kezdődött. Az ima után a Rabbiképző Intézet negyven főből álló énekkara, a Goldmark kórus adott elő Ádám Emil karnagy vezetésével.
Scheiber Sándor, a Rabbiképző Intézet igazgatója a Magyarországon fellelhető ókori és középkori zsinagógákról adott elő. Előadását a Héber Biblia egyik idézetével zárta, A kései próféták közül Chaggáj szavaival:
גדול יהיה כבוד הבית הזה האחרון מן הראשון אמר יהוה צבאות ובמקום הזה אתן שלום נאם יהוה צבאות
„Nagyobb lészen ez utóbbi háznak a dicsősége, mint az előbbié, mondja az Örökkévaló, a seregek ura; és ezen a helyen majd békét adok, úgymond az Örökkévaló, a seregek ura.”
Scheiber professzor előadása után Ingber Miklós szolnoki főkántor elénekelte a 30. zsoltárt. Ezután dr. Dér István főrabbi ünnepi beszéde következett, amelyben a zsidóság templomépítési szándékait elemezte a Héber Biblia és a rabbinikus irodalom alapján.
A záróéneket ismét a Goldmark kórus adta elő Ádám Emil vezetésével.
A zsinagógai ünnepség után a Nőcsoport közösségi ebédet rendezett, ahol Landeszmann György kaposvári és nagykanizsai rabbi mondott köszöntőt.
Az ünnepi program a Zeneakadémia Kultúrtermében délután is folytatódott, ahol többek között Práger Sándor, Serényi Endre, Varró Ármin, és Schőner Alfréd tartott beszédet.
Forrás:
Végső István – Simko Balázs: Zsidósors Kiskunhalason. Kisvárosi út a holokauszthoz. Budapest, L’Harmattan Kiadó, 2007.
Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára. Kiskunhalas, Kiskunhalasi Izraelita Hitközség, Thorma János Múzeum, Halasi Múzeum Alapítvány, 2001.
Gazda Anikó: A magyarországi zsinagógák ismertetése megyék szerint és Budapesten. Kiskunhalas. In: Magyarországi zsinagógák. Műszaki Kiadó, Budapest, 1989. 88-91. oldal.
A halasi zsinagóga újjáavatása. In: Új Élet, XXX. évf. (1975) 10. szám, 5.