A lipótvárosi zsinagóga pályázatán az angyalföldi zsinagóga tervezője, Baumhorn Lipót is részt vett, pályaműve III. díjat nyert. Bár ez a zsinagóga sohasem valósult meg, az angyalföldire is nagy szükség volt, részben az előbbi hiánya miatt. Az akkori Aréna út egyik oldalán zsidó temető volt, az ezzel szemközti telket 1907 februárjában vásárolta meg a Pesti Izraelita Hitközség az építkezés céljaira. Baumhorn gyorsan elkészült a tervezéssel, 1907 nyarán a Városi Tanács már jóvá is hagyta azokat, az építkezés pedig 1908-ra be is fejeződött. 1944-45-ben a zsinagóga gyűjtőtábor volt, de a visszatérő zsidóság létszáma olyan alacsony volt, hogy a zsinagógát különféle vállalatok raktáraként adták bérbe. 1984-ben a Budapest Honvéd boksz- és vívószakosztálya került az épületbe, amelynek belső terét teljesen átépítették.
Az istentiszteleti tér egyszerűsödésének oka, hogy status quo közösség révén a tóraszekrény fölötti orgonakarzat helyett egyszerű félkörös szentélyfalzáródás került keletre, a bima pedig a hagyományos előírásoknak megfelelően a templomtér közepén, emelvényen kapott helyet. A tervek szerint a földszinti ülések száma 406, a karzatiaké 394. A belső tér kifestése ellensúlyozta az épület egyszerű formáit. A szentélyrész festését archív felvétel őrizte meg, az 1984-es felújításkor-átépítéskor mind a keleti falat, mind a kupolateret újrafestették az eredeti állapotnak megfelelően, ám a vallásos szimbolika nélkül. A festés színezésében a sárga, kék, barna és vörös színek dominálnak, és a geometrikus formák mintázata a korszak orientalizáló szecessziós díszítéseit idézi.
Az épület külsején Baumhorn egyre egyszerűsödő, a szecesszió és az art deco stíluselemeit felhasználó megoldásait figyelhetjük meg. A tégla- és vakolt felületek váltakozása a legfőbb díszítőelem. A főhomlokzat ablakokkal tagolt két szintje felett óriási timpanon-oromzattal zárul, középen nagyméretű rózsaablakkal. A csúcsívekkel záródó hármas főbejárat a rózsaablak ívében helyezkedik el. Az oldalhomlokzatok kialakítása hasonló a főhomlokzatéhoz, a hármas helyett mindössze egy-egy kapunyílással, viszont a rózsaablakok két oldalán nagy, hármas osztatú ablakokkal. Harmonikus ritmusú, egyszerű, mégis dekoratív tagolású épület, Baumhorn zsinagógaépítészetének új korszakát megnyitva.
Forrás: Klein Rudolf: Zsinagógák Magyarországon, 1782-1918. Budapest, 2011