Balázs Ferenc mezőkövesdi nyomdája – Weissbach Rilly és testvére fotója kapcsán (Néprajzi Múzeum, F 27227)

2022-02-22

Bata Tímea

A Klein Jenőről Mezőkövesden készült fotó egy, feltehetően az asszimiláció útján járó férfit örökített meg. A település zsidó származású lakossága a századfordulóra meghatározó szerepet játszott Kövesd kereskedelmében, iparában. A korszak Magyarországán számos zsidó tulajdonban lévő nyomda, könyvkereskedés működött. A Bács-Bodrog megyei Német-Écskáról származó Balázs Ferenc (1870-1944) 1897-ben alapított nyomdát Mezőkövesden, a szakmát feltehetően apósától tanulta ki Kulán. Nyomdáját később papír- és könyvkereskedéssel (1910), majd fotócikk-kereskedéssel (1930-as évek) bővítette. Balázs Ferenc nevéhez számos könyv, folyóirat, képeslap (köztük több, a matyó viseletet bemutató sorozat), aprónyomtatvány kiadása kötődik. A nyomda adta ki a korszak népszerű hetilapját, a Mezőkövesd és Vidékét (majd Mezőkövesdi Újság). Balázs Ferencnek a város kulturális (például kölcsönkönyvtárat nyitott), politikai életében és az oktatás fejlesztésében betöltött szerepvállalása a zsidó asszimiláció tipikus példája. Balázs Ferenc az 1944-es deportálás során vesztette életét. A nyomda fia, Tibor vezetésével 1948-ig működött, ekkor a politikai okok miatt megszüntették, a nyomdagépeket bezúzták. A matyó viseletről megjelent kiadványok egy jelentős része a mezőkövesdi turizmus népszerűsítését célozta, köztük a képeslapok is. „A felfedezett matyó népművészet vizuális propagálásában jelentős szerepet játszottak a képeslapok is. Szinte a magyar képeslapkiadással egy időben, már a múlt század végétől jelentek meg a mezőkövesdi népéletet ábrázoló képeslapok. […] Már a századfordulón azonban olyan lapsorozat került forgalomba mezőkövesdi Balázs Ferenc nyomdájának kiadásában, amely hitelesen, eredeti környezetben ábrázolta a matyó népviseletet. Az 1910-es évektől pedig megjelent egy műteremben készített, már színezett levelezőlap sorozat is” (Fügedi Márta). A nyomda Weissbach Rilly, Skarbinecz Ödön fotográfusoktól többször rendelt alapanyagot képeslapjaihoz, melyeket színezett képeslap és nyomdai pecséttel ellátott, színezett fotó formájában is árusított kereskedésében. A mezőkövesdi matyó viseletet bemutató korabeli képeslapok közül több sorozatot is megjelentetett Balázs Ferenc, nagyban támaszkodva műteremben készült felvételekre. Kunt Ernő így írt a műtermi fotóalapokkal rendelkező képeslapokról: „Ezek a levelezőlapok még magukon viselték a hitelesség, illetve a naivság jegyeit, amennyiben a fényképésznek eszébe se jutott letagadni, hogy műteremben készültek a képek, mesterkélt körülmények között, sőt például a Mezőkövesd flórájától idegen, nyírfaligetes hátteret is nagy gonddal kiszínezték. Ezek a felvételek és levelezőlap-változataik mesterséges környezetbe emelik át a még hiteles népviseletet, sőt egy lépést tesznek a mitologikus 'matyókép' megformálása felé, hiszen a népviselet lokális csúcsteljesítményeit, esküvői öltözetét sokszorosított levelezőlapjaik révén mindennapivá és közkeletűvé teszik." A környéken egyedül Balázs Ferenc árusított fotócikkeket, ezek kínálatáról a korabeli hirdetésekből tájékozódhatunk. A Balázs család és a Weissbach fényképészek között a képeslapok, később a fényképészethez szükséges árucikkek miatt állandó lehetet a kapcsolat. Az 1910-es évek első felében a fotográfusnők Balázs Ferenc lányát, Sárát és barátnőjét is lefényképezték műtermükben, matyó ruhába öltözve. Ahogy az asszimilálódó zsidó családok lányai a korszakban előszeretettel öltötek magyaros ruhát ünnepi alkalmakon, iskolai rendezvényeken, ugyanúgy éltek a műtermi beöltözés lehetőségével is.