Bécsben, a Technische Hochschule-ban végezte tanulmányait, mesterei között találhatjuk Heinrich von Ferstelt (1828-1883), a 19. század második felében Bécset nagyvárossá formáló építészt. Hazatérve 1883-1894 között a Lechner-Pártos építészirodában dolgozott, ahol elsősorban a magyaros szecesszió és az eklektika irányzatai hatottak rá. Mint az építészek általában, ő is a tervpályázatokban való részvétellel próbálta pályáját elindítani, és önálló iroda létesítése felé haladni. 1888-ban az esztergomi zsinagógára kiírt tervpályázatot megnyerve a kivitelezést is ő vállalhatta. A pályakezdés éveiben többször járt rövidebb-hosszabb olaszországi tanulmányutakon, amelyek során a történelmi stílusokat tanulmányozhatta. Végül 1894-ben önálló irodát nyitott.
A századfordulót követően 1909 körül Baumhorn áttette székhelyét a Király utca 43-35. szám alatti irodájából a zuglói Izsó utca 8. alá, a lakásába. (A ház ma is áll, jó állapotban.) Az ekkori épületterveken látható szignók arra utalnak, hogy Kovács Károly építész/építőmesterrel dolgozott együtt ezekben az években - kapcsolatuk jellege, esetleges mester-tanítvány volta tisztázatlan. Baumhorn stílusa a 20. század első évtizedétől egyszerűsödik, a szecesszió és az art deco hatásait mutatja. Ebből az időszakból származik a ceglédi (1905-06, kivitelező: Berényi Ignác építőmester), a makói (1907 körül), az újvidéki (1906-09), a muraszombati (1907), a nyitrai (1910), az egri (1911-13) és a trencséni (1913) zsinagóga. A makói és a trencséni épületek kapcsán máig vitatott kérdés, hogy azokat valóban Baumhorn tervezte-e.
Baumhorn számos polgári megrendelésnek is eleget tett a zsinagógatervezés mellett. Szegeden három, háromszintes bérpalotát tervezett, Temesváron a Lloyd-társulat tőzsdepalotájával bízták meg. Vidéki épületei közé tartozik Lugoson egy bank és bérház (1906), valamint Budapesten több lakóház és egy kórház. Síremléket is tervezett ebben a korszakban, elsőként 1907-ben az Újhelyi-családét a Kozma utcai zsidótemetőben, majd hat évvel később Aszódon a Schossberger-mauzóleumot, egyik legkiválóbb alkotását. Szinte minden tervpályázaton részt vett, ám nem mindegyik valósult meg a későbbiekben. Részt vett az iskolaépítési programban is, a fővárosban és vidéken is tervezett több iskolaépületet.
Forrás: Oszkó Ágnes Ivett: Baumhorn Lipót. Budapest, 2020