Donáth Ferenc (1913-1986)

2023-10-19
Lénárt András

Donáth Ferenc vidéki középosztályi zsidó családba született. Ügyvéd édesapja gyakran vállalta szegény emberek jogi védelmét, de a Jászárokszállásról Budapestre került fia ennél jóval többet akart elérni. 1930-ban kezdte meg jogi tanulmányait a PPTE jogi karán, és 1932-ben csatlakozott az egyetemi kommunista ifjúsági szervezkedésekhez, mivel elégedetlen volt a legális politizálás formáival, leértékelte a polgári demokrata és a szociáldemokrata pártok céljait és működését. 1934-ben Rajk László támogatásával felvették a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Donáth a harmincas évek közepén olyan időszakban kapcsolódott be a mozgalomba, amikor a kommunisták a fasiszta, nemzetiszocialista pártok ellenében az összefogást szorgalmazták baloldali, demokrata és parasztpártok között. Donáth lelkesen vetette bele magát a szervezésbe; baloldali, kommunista értelmiségiek mellett (Haraszti Sándor, Mód Aladár, Antal János, Pollner György, Béki Ernő, Kállai Gyula, Zöld Sándor, Losonczy Géza, Újhelyi Szilárd) megismerkedett a népi mozgalom prominens alakjaival: Kovács Imrével, Darvas Józseffel, Veres Péterrel, Erdei Ferenccel. Részt vett a népfrontpolitika leglátványosabb kezdeményezésének, a Március Frontnak megalakításában. Az 1937. március 15-én a Nemzeti Múzeum lépcsőjén felolvasott programpontok többek között a demokratikus átalakítást, sajtószabadságot, szervezkedési szabadságot, a nagybirtok kisajátítását, a monopoltőke korlátozását követelték és elítélték a zsidóság igazságtalan megbélyegzését. Ekkor még csak az 1920-ban bevezetett egyetemi felvételi diszkrimináció, a numerus clausus érvényesült a gyakorlatban, de a németországi fejlemények, a nácik növekvő nemzetközi befolyása már előrevetítette az 1938-tól beinduló zsidók elleni törvénykezést. A Márciusi Front tagjai közül a Horthy-korszak ügyészsége többeket perbe fogott és börtönre ítélt. Donáth sem kerülte el a rendőri zaklatást, 1940 tavaszán Debrecenben illegális szervezkedésért Újhelyi Szilárddal együtt letartóztatták, és csak hetekig tartó kihallgatás-sorozat után engedték őket szabadon, de rendőri felügyelet alatt kellett élniük.

Donáthot 1940 őszén az év végéig tartó munkaszolgálatra hívták be, majd 1941 tavaszán ismét be kellett vonulnia. Súlyos betegsége miatt azonban hamarosan leszerelték. Zsidóként és kommunistaként a túlélésért illegalitásba vonult egészen a háború végéig. A rejtett identitás, a konspiráció élete részévé vált, személyiségét az óvatosság és paranoia jellemezte az 1945-ös új rendszerben is. Igaz, 1956 utáni (párt)ellenzékben töltött évtizedei alatt is hasznát vette az illegalitásban szerzett tapasztalatainak.

Kitartásának köszönhetően 1945-re a hazai illegális párt egyik legtekintélyesebb vezetőjének számított, azonban a Moszkvából hazatérő pártelit a kiépülő rendszerben a másodvonalba kényszerítette. Agrár vonalon tevékenykedett, részt vett a földreform előkészítésében, és az elfogadott törvény végrehajtásának egyik vezetője volt. A Magyar Kommunista Párt országgyűlési képviselője, és a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára lett. Közben beválasztották az MKP vezetésébe, politikai aktivitását a feltétlen párthűség jellemezte egészen 1951-ig. Ekkora a politikai tisztogatás őt is elérte: 15 évi börtönre ítélték. A 3,5 évnyi fogság után, melynek nagyobb részét magánzárkában töltötte, kétkedővé vált, de a kommunista ideálokkal és a megreformálható rendszer lehetőségével csak 1956 után számolt le. 1956 októberében az MDP, majd az MSZMP egyik vezetője lett és támogatta Nagy Imre törekvéseinek. Így a szovjet beavatkozás után a Nagy Imre-per másodrendű vádlottja volt. Tizenkét évre ítélték, de 1960-ban egyéni kegyelemmel szabadult. A közéletbe sokáig nem tért vissza, csak az 1970-es években aktivizálódott, és integratív személyiségként, a hazai politikai ellenzék vezető egyéniségévé vált egészen 1986-ban bekövetkezett haláláig.


Az 1990 utáni polgári demokrácia viszonyai között fia, Donáth László is vállalt politikai szerepet, unokája, Donáth Anna jelenleg szintén aktív politikus.


Forrás: Valuch Tibor: Egy elkötelezett reformer. Donáth Ferenc. http://www.rev.hu/ords/f?p=600:2:::::P2_PAGE_URI:tanulmanyok/1956/donath

Kapcsolódó fényképek