Szabolcs Kisspál: Engramma Dilemma. Efemer emlékezet kiállítás, 2B Galéria, 2023. november 14 - december 15.

2023-11-14

A Jphotoarchivum elismert művészek és fiatal kurátorok bevonásával kortárs történeti-művészeti kiállítást szervezett a 2B Galériában. A tárlat egy hónapig, 2023. november 14. és december 15-e között volt látható. Elhatároztuk, hogy a honlapon is közzétesszük a bemutatott videóinstallációkat. Az élmény bizonyára más lesz, mint amikor a galéria elsötétített tereiben, kissé magukra hagyott érdeklődték nézték meg az anyagot, mégis azt reméljük, hogy közzétételükkel sokakhoz eljutnak az alkotások. 

Andrádi Eszter és Kisspál Szabolcs rövid műleírásai helyezik keretbe a filmeket, a lap alján pedig a kiállítás adatait tettük közzé. Belinkeltük azokat a Jphoto honlapról vett fényképeket, amelyek a videókban is felbukkannak. Végül megosztunk néhány fotót a megnyitóról és a középiskolásoknak tartott drámapedagógiai foglalkozásokról.






KissPál Szabolcs: Az engramma dilemma, videó, 30', (2023.)

,, Lehetetlen fölérni ésszel, aminek a közepe hiányzik,

de minden keretfoszlánya föltárható.”

Erdély Miklós 


Ahhoz már hozzászoktunk, hogy emlékképeink az idő fogságába kerülve sokszor elmosódnak, átalakulnak, de arra még gondolni sem mertünk soha, hogy mi történik, ha emlékeinket a mesterséges intelligencia algoritmusa írja át. KissPál Szabolcs videómunkájában a közép hiányzik, vagyis maga az interjúalany élménye: az emlék-rekonstrukció a mesterséges intelligencia (MI) által összerakott keretfoszlányból épül fel – így az emlék hitelessége veszélybe kerül. Az emlékezetet elhomályosító idővel ellentétben az algoritmus a rekonstrukció által birtokolja és írja át  az emlékképeket. Az engramma dilemma tehát az emlékezet és kép problematikus viszonyát dolgozza fel a következő kérdésből kiindulva: mi történik, ha az emlékezetet az MI fogja írni?


KissPál Szabolcs  részben a JPhoto archívumhoz kötődő személyekkel, részben a projekt során ismeretségi körből felkeresett különböző, zsidó identitásukra felismert személyekkel készített interjúkat veszi alapul; interjúalanyainak emlékképeit hívja segítségül, hogy a néző előtt egy képekkel kísért narratívában megelevenítse azt. A zsidó identitáshoz rendelt kép, legyen épp megható, vicces, szétzilált, (vagy éppen másik személy által meglelt) formálja az egyén saját magáról a jelenben alkotott képét, hiszen képek segítségével keressük vissza és azonosítjuk be a számunkra meghatározó múltbeli pillanatokat. Az Erős Ferenc—Kovács András—Lévai Katalin által készített „Hogyan jöttem rá, hogy zsidó vagyok?” (Medvetánc, 1985) interjúktól eltérően a mű nem a második generációsokra fókuszál, hanem az indentitásra való ráeszmélésnek, felismerésének és megszilárdulásának azon képszerű pillanatait, emlékmaradványait keresi, amelyekre az interjúalanyok a legélesebben emlékeznek. Az említett élesség képszerűséget jelent, megfogalmazható és megfogalmazhatatlan részleteket takar  —  KissPál tulajdonképpen új lehetséges képeket illeszt a JPhoto archívum már létező képeihez, és a zsidó identitáshoz különböző szálakon kapcsolódó interjúalanyok emlékezetén keresztül jut el az identitás reprezentációjának problematikájához. Az így kapott engrammákat, emlékképeket írja át, formálja újra, generálja képekké mesterséges intelligencia segítségével, amelyekhez egyedüli forrásként az interjúkból kiszedett szöveges tartalmakat adta meg egyedüli forrásként. A fikció és valóság között lebegő emlékképek pedig ráolvashatónak bizonyulnak korunkra és a JPhotora is, mint MI-t alkalmazó archívumra, miközben a zsidóság jelenkori emlékezetének, valamint az archívumok, és ezáltal a kollektív emlékezet integritásának egyre égetőbb kérdését is a jelenhez illesztik. 

A végeredmény egy videóinstalláció, ami a képek alakulását követve egy igen különös narratívát tár fel előttünk, és a KissPál által feltárt hipotetikus valóságszeletet, a generatív és az archívum létező, kiválasztott képeit egyaránt egy kérdéskör köré szervezi: Ki írja át az identitásunk alapköveiként szolgáló emlékeinket és ki-mi alakítja kollektív emlékezetünket, tágabb értelemben a történelmünket?


A JPhotoarchive.org-ból felhasznált fotók megjelenési sorrendben:

1. Mundrák Attila: Budapest, Kazinczy utcai zsinagóga, 1989 / Féner Tamás: Vacsora, 1978 / Féner Tamás: Schőner Alfréd gyerekekkel a fák ünnepén, 1978 / Féner Tamás: Készülődés a Purimi gyerekelőadásra, 1978 / Féner Tamás: Rituális kézmosás a Kozma utcai temető kijáratánál, 1978

2. Váli Dezső: Mád – F/1975/29/x, 1975 / Váli Dezső: Göncruszka – F/1983/39/11-uj, 1983 / Váli Dezső: Gura Humorului – F/1982/38/04/x, 1982 / Váli Dezső: Balassagyarmat – F/1985/04/05-uj / 1985, Váli Dezső: Balassagyarmat – F/1985/09/09-uj, 1985 / Váli Dezső: Radóc – F/1982/29/11/x, 1982

3. Bauer Sándor: Az Óbudai Izraelita Hitközség Napközi Otthonának hanuka estje, 1949 / Bence Pál: Nők karácsonyfa díszeket készítenek egy kézműipari vállalat műhelyében / 1955, Féner Tamás: Lag Baomer ünnepe az Anna Frank Gimnáziumban, 1978 / Féner Tamás: Készülődés a Purimi gyerekelőadásra, 1978 / Féner Tamás: Hanukiák Scheiber Sándor irodájában, 1978

4. Gazda Anikó: Jánoshalma, zsinagóga, belső 1983 / Terbócs Attila: A Bethlen téri zsinagóga, 2016 / Gazda Anikó: Tokaji zsinagóga, 1983 / Féner Tamás: Anna Frank Gimnázium óraközi szünet, 1978 / Féner Tamás: Purim az Anna Frank Gimnáziumban, 1978

5. Féner Tamás: Ballagás előtt az Anna Frank Gimnáziumban, 1978 / Féner Tamás: Óraközi szünet az Anna Frank Gimnáziumban, 1978

6. Bauer Sándor: Balassagyarmat, Izraelita Szeretetotthon, 1960 / Kinszki Imre: Kinszki lakás, 1934





Kapcsolódó fényképek