A Jphotoarchivum elismert művészek és fiatal kurátorok bevonásával kortárs történeti-művészeti kiállítást szervezett a 2B Galériában. A tárlat egy hónapig, 2023. november 14. és december 15-e között volt látható. Elhatároztuk, hogy a honlapon is közzétesszük a bemutatott videóinstallációkat. Az élmény bizonyára más lesz, mint amikor a galéria elsötétített tereiben, kissé magukra hagyott érdeklődték nézték meg az anyagot, mégis azt reméljük, hogy közzétételükkel sokakhoz eljutnak az alkotások.
Andrádi Eszter és Kisspál Szabolcs rövid műleírásai helyezik keretbe a filmeket, a lap alján pedig a kiállítás adatait tettük közzé. Belinkeltük azokat a Jphoto honlapról vett fényképeket, amelyek a videókban is felbukkannak. Végül megosztunk néhány fotót a megnyitóról és a középiskolásoknak tartott drámapedagógiai foglalkozásokról.
Andrádi Eszter: Passage
3 csatornás videó installáció
“Az emlékek mozdulatlanok, és minél biztosabban rögzülnek a térben, annál hangosabbak.” Gaston Bachelard: The Poetics of Space
A JPhoto Archívum missziója, hogy olyan sokrétű zsidó fotógyűjtemény alakuljon ki, amihez saját képei feltöltésével bárki hozzájárulhat. Andrádi Eszter ezt kifordítva az archívum képei közül egy saját, soha meg-nem-történt történet mentén válogat, és a felhívásra 12 db képet kölcsönvéve és újragondolva egy új, filozofikus emlékkép-sorozat létrehozásával reagál. A művész célja a képek szubjektív összefűzésével nem a történelem hamisítása, hanem a szabad asszociációra épülő, játékos történetmesélés. Háromcsatornás videó installációjában konkrét cselekmény helyett hangulatokat, érzeteket, egy szimbolikus világot tár a néző elé, ahogyan az emberi memóriában is inkább foszlányok, hol élesebb- hol homályosabb fragmentumok formájában tárolódnak az emlékek.
A kiválasztott képek két témakörre oszthatók: portrék (emberek) és terek. A két témára eltérő (de néhol összekapcsolódó), performatív elemekből felépített narratíva formálódik a videókban. A portrék képei Ady Endre Kleopátra hívása c. versét idézik. Mit szimbolizál Kleopátra – az általános alanyt, az emlékezőt, az emlékképet? E kérdésekből kiindulva a főszereplő én több fázisban, időtlen tér-idő síkokon keresztül éli meg a változást, az ősi és a modernkori Kleopátra-állapotok különbözőségeit: mely egyszer az élőn maszkként, vagy akár az éntől fizikailag eltávolítva van jelen; máskor pedig eléri a teljes átlényegülést. A két állapot ambivalenciáját a helyszínek változása közötti kontraszt is élesíti: a kint és a bent elkülönül; a dohos, rothadó pincéből a mindig megújuló, állandó és mégis folyamatos körforgásban lévő természetbe érkezünk.
“Én vagyok a tér, ahol vagyok.” A terek képei a tér filozófiájával, a hely, a környezet memóriájával foglalkozik, feltéve a központi kérdést: hogyan emlékeznek a terek, az ott helyt kapó tárgyak? Tárolhatnak-e egyáltalán memóriát, vagy csupán az emberek memóriáját veszik körül? Gaston Bachelard The Poetics of Space című művéből, mesterséges intelligencia által felmondott szövegrészletek kísérik a jeleneteket, a művész és a gép, a valóság és a hamis valóság közti ellentétet tovább hangsúlyozva. Központi szerepet kap a természet mint tanító: a videó megvizsgálja, hogyan válik itt is minden az enyészetévé majd születik újjá – ahogyan mi is folyamatosan újabb és újabb emlékket generálunk.
Felhasznált képek:
“terek”
Kinszki Imre: Az éjszaka fantomja, 1938
Ismeretlen: A makói neológ zsinagóga rózsaablaka és a női karzat, 1964
Knebel Terézia: Csillag divatház, 1937
Lucien Hervé: Népi építészet, 1959
Féner Tamás: Áv hó 9 (Tisá beáv) Szentély pusztulásának gyásznapja, 1978
Váli Dezső: Moldvahosszúmező – F/1982/21/09/x, 1982
“emberek”
Székely Aladár: Ady Endre, 1906
Knebel Jenő: Rosenberg Pálné Löffler Ella Kleopátra szerepében, 1928
Rodolf Hervé: Fekete Lyuk, 1990
Lucien Hervé: Önportré, 1938
Aczél Márta: Bálint György és felesége Csillag Vera, 1936
Vadas Ernő: Utca ősszel, 1938
„Efemer emlékezet”
A kiállítás megnyitója: 2023. november 14., 18:00 óra
A kiállítást megnyitotta: Faludy Judit művészettörténész
Kiállító művészek: Andrádi Eszter, KissPál Szabolcs
Kurátorok: Martincsák Kata és Menyhért Juci
Fordítás: Kicsiny Martha
Grafika: Csordás Eszter
A kiállításban közreműködtek: Basics Beatrix, Barta Péter, Huber Lívia, Haiman Helga, Faludy Judit, Lénárt András, Patonay Anita
Támogatók: 2B Galéria, Tudásmenedzsmentért Alapítvány, Holokauszt Emlékközpont