A város gazdag kulturális élete a 19. század utolsó évtizedeiben, egészen az első világháború végéig elsősorban a minden új iránt megnyilvánuló nyitottságának és befogadókészségének eredménye volt. Az irodalom és a művészetek terén egyaránt jellemző volt a korabeli európai irányzatok megjelenése, Bölöni György szervezte 1909-ben a városban a modern művészet első jelentős kiállítását, a résztvevők között volt Rippl-Rónai József, Gulácsy Lajos, Kernstok Károly, Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Tihanyi Lajos és a váradi festők közül Tibor Ernő. A művészeti élet fontos része volt a tanulás lehetősége, a festészeti oktatás megszervezése. Az első önálló festő szabadiskola Nagyváradon 1906 nyarán nyílt meg a reáliskola emeleti termében, két egykori Hollósy tanítvány, Mikes Ödön és Jancsó Jenő vezetésével. Működésüket és elveiket a nagybányai szabadiskola mintájára formálták, a sokszorosító grafikai eljárásokat is oktatták a festészet mellett. Egy év után Mikes Tibor Ernővel társult, iskolájuk a Sas-passzázsban működött egy ideig. Tibor Ernő önálló festőiskolája 1908 augusztusában nyílt meg, húsz növendékkel. Itt tanult a Holnap köréhez kapcsolódó Miklós Jutka, aki szerepelt a festőiskola tárlatain is. Kolozsvár mellett Nagyváradon nyílt a legtöbb kiállítás az erdélyi és partiumi városok közül, a zsidó polgárság vásárló kedvére alapozva. Ennek köszönhetően mondhatjuk, hogy a nagyváradi pezsgő művészélet nemcsak az alkotóknak volt köszönhető, hanem a városi polgárságnak is, akik az alkotások felvásárlásával és terjesztésével egyfajta mecénásként támogatták a település kulturális életét. Még ma is őrzik a polgári lakások, nemzedékről nemzedékre hagyva a váradi festők képeit, és számos magángaléria kínálja a város festőinek alkotásait.
A Holnap
1908 tavaszán több nagyváradi fiatal költő és író tervezte egy irodalmi társaság megalakítását. Ebben az évben érkezett a városba Juhász Gyula, aki a Premontrei Főgimnáziumban kapott tanári állást. Ő szervezte meg a kört, amely a Holnap nevet kapta. Az alapítók Ady Endre, Dutka Ákos, Babits Mihály, Balázs Béla, Emőd Tamás, Juhász Gyula és Miklós Jutka voltak. A Holnap Irodalmi Társaság létrejöttéről a Nagyváradi Napló tudósította a város közönségét. A cél egy vidéki kulturális központ létrehozása volt a „Körös-parti Párizs”-nak nevezett városban. Szerettek volna egy rendszeresen megjelenő irodalmi lapot alapítani, de ennek meghiúsulása miatt egy antológia szerkesztésében állapodtak meg, amely 1908 őszén jelent meg.
Juhász Gyula a Nagyváradi Napló 1914. március 25-i számában közölt „A Holnap városa (Lírai feljegyzések)” című írásában így fogalmazott: „…ennél önzetlenebb, magyarabb, poétásabb irodalmi mozgalom nem volt azóta, mióta az irodalmat részvénytársasági alapon szervezik és még a költőknek is juttatnak belőle osztalékot.”
Forrás: „Éhe a Szépnek…” Nagyváradi művészsorsok a két világháború között/ Crossroads – Artists and Art Life in Oradea (Nagyvárad) in the Interwar Period. Budapest, 2011