Pogrányi sakter – Ernyey József fotója (Néprajzi Múzeum, F 12476)

A gyűjtemény egy másik, sokat publikált, ritkán látható helyzetet megörökítő darabja a Nyitra megyei Pogrányon készült 1911-ben: a helyben működő saktert mutatja munka közben. A fénykép Ernyey József sorozatának része, mely a település építészetét, különféle munkafolyamatokat dokumentáló (cséplés, mosás) fotókat, a helybeliekről készült csoportképeket tartalmaz. A felvételt a gyógyszerész végzettségű, etnográfus, történész, 1903 és 1923 között a Néprajzi Múzeumban dolgozó Ernyey József (1869-1945) készítette, aki rendszeresen járt terepre és ott fotózott, illetve műtermek anyagát is gyűjtötte. A gyermekkorát Nyitra megyében töltő Ernyey pogrányi fotóján kívül megörökítette a garamszentkereszti zsinagóga épületét (F 12579) és egy nyíregerszegi csecsemőt a karában tartó zsidó fiatalasszonyt is (F 12450). Ernyey nagy hangsúlyt helyezett a különféle nemzetiségek, népcsoportok párhuzamos dokumentálására Nyitra és Bars megyékben. A kóser konyha előírásai szerint csak bizonyos állatok fogyasztása megengedett (kérődző, párosujjú négylábúak, a háziszárnyasok és bizonyos halfajták). A kóser állatnak nem szabad sérültnek lennie, az állat rituális levágásának mikéntje is részletesen leírt szabályokat követ. Ezt a feladatot a hitközség felügyelete alá tartozó sakter (metsző, vágó vagy zsidó mészáros) végzi el. A kóser húsétel otthoni fogyasztásakor a teljesen elválasztva kell kezelni és tálalni a húsos- és tejételeket, ezek tárolása, külön, fel nem cserélhető edényekben történik.