Rajz, grafika, festmény és fotográfia

2022-02-09

Basics Beatrix

A hagyományos ábrázolásmódok – rajz, grafika, festmény – és a fotográfia a 19. század utolsó évtizedeiben egyszerre gyakoroltak jelentős hatást egymásra, és ugyanakkor küzdöttek egymás ellen a megbízók kegyeiért, a munkáért. Számos képzőművész kezdett el először csak kísérletezni a fényképezéssel, majd később teljesen áttérni erre a technikára. Ilyen volt Barabás Miklós (1810-1898) és kortársai, Borsos József (1821-1883) és Doctor Albert (1818-1888) akik közös fényképészeti műtermet alapítva a műfaj legsikeresebb képviselőivé váltak. Nem volt éles határvonal a technikák között – nem ritkán egyazon műalkotáson belül alkalmazták őket. Egyik példája ennek, amikor a festők portrékészítéshez fotográfiákat használtak, de eseményábrázolások esetében is előfordult ez a gyakorlat. Egy korai példa erre I. Ferenc József magyar királlyá történő koronázása 1867-ben, ahol kollázs formában ötvözték a rajzokat és a fotográfiákat. Az eseményábrázolások terén sokáig fennállt a különböző technikák együttes alkalmazása, akár kollázs-szerű megoldásokkal. Borsos József volt az, aki az épület- és városkép fényképezés megoldásait kikísérletezte, lényegében a műfaj megalapítójaként. Az egyre nagyobb számban megjelenő, és közkedveltségnek örvendő illusztrált folyóiratok is elősegítették a folyamatot: a sokszorosított grafikai illusztrációk mellett megjelentek a reprodukciós eljárások, majd a valódi fotográfiák. A fotográfia sokáig küzdött saját formanyelvének kialakításával, eleinte nagyon erős volt a képzőművészeti alkotások minta szerepe. A portréfotók kezdeti műtermi környezete a festmények, rajzok és grafikák megoldásait utánozta, a festett tájkép háttér-díszletével, a beállítással, az egész kompozícióval. Ezek a kellékek fokozatosan tűntek el, és a 19. század végére a portréfotózás önálló műfajjá vált, a 20. század elején megjelentek a műfaj kiemelkedő alkotói. De még a 20. század folyamán is csak lassan önállósodott a fotográfia – például az I. világháború idején túlnyomórészt rajzolókat alkalmaztak a frontokon, és a lapok a reprodukált alkotásaikat hozták le illusztrációként. Több évtizednek kellett eltelnie a műfajok teljes különválásáig, a fotográfia különböző válfajainak, típusainak elkülönüléséig.