Terézváros zsidó emlékei – egyházi épületek

2021-10-29

Basics Beatrix

Pest zsidó lakossága az 1840-es években, főként a letelepedésüket megkönnyítő törvény következtében megduplázódott, 1848-ban pedig már 15 ezer fölé emelkedett a számuk. A Pestre települők csaknem háromnegyede Magyarország más részeiből költözött be, a Habsburg birodalom területéről Cseh- és Morvaországból, kisebb számban osztrák-német vidékekről jöttek. A 19. század elejétől a pesti zsidóság túlnyomó része a Terézvárosban élt, és ez így maradt még az 1840-1880 közötti periódusban, amikor az egész városban 10 ezerről 71 ezerre növekedett a zsidó lakosság száma, sőt még a 20. század elején is.

1841-ig a zsidók bérházakban, illetve fogadókban laktak, mivel nem lehetett saját házuk addig, és bár a betelepüléskor megkaphatták a keresztény kereskedőket megillető jogokat, de pesti polgárok ekkor még nem lehettek.

A városegyesítéskor, 1873-ban Terézváros 73 760 lakosával Budapest legnépesebb kerülete volt (Budán és Óbudán összesen kevesebben éltek). A nagysága és népsűrűsége miatt kettéosztották: a Király utcától északra Terézváros, délre pedig Erzsébetváros néven lettek a főváros kerületei.

A zsidók városi letelepedése Európában számos helyen történt olyan módon, hogy egész városrészek, negyedek váltak lakóhelyükké. Ezek a történelmi zsidónegyedek ma már kiemelten védett értékek a legtöbb helyen, olyan nagyvárosokban, mint Párizs, Berlin, Róma, Prága, Krakkó, Varsó, és még sorolhatnánk. A budapesti, pontosabban pesti is ezek közé sorolható, 2002 óta az UNESCO világörökségi listáján szerepel.

A mai Terézváros területén megmaradt zsidó emlékek talán kevésbé ismertek, mint azok, amelyek a később leválasztott mai Erzsébetváros területén találhatók, jelentőségük, értékük azonban semmivel sem kisebb.

Vasvári Pál utcai zsinagóga

A kívülről az utca többi háza közé illeszkedő épületet 1886-ban emelték, a Budapesti Talmud Egylet (Sász Chevra) számára. Az Egyletet 1842-ben alapította Fleischman Ede és Taub Gusztáv, azzal a céllal, hogy „talmudi és bibliai előadások tartásával a hagyományokat, az elhunyt tagok és alapítványozók emlékét kaddis-ima mondásával ápolja.” Az Egylet által fenntartott tanintézet imaházul is szolgált, és itt helyezték el a könyvtárat is. A hallgatók számának növekedése miatt új tanterem építése vált szükségessé. A kétszintes zsinagógát, amely a lakóház udvarán áll, Fellner Sándor (1857-1944) építész tervei alapján emelték, stílusa a 19. század második felének a zsinagóga építészetben használt elemeit keveri. A házban a Talmud Egylet tagjai és a zsinagóga rabbijai éltek. Bár a rendszerváltás óta több felújítás is történt (1990-ben a zsinagóga épületét újították fel, 2004-ben a padokat, 2011-ben megújult és díszburkolatot kapott az udvar, korszerűsítették a villanyhálózatot és a mellékhelyiségeket) a zsinagógát befogadó ház még mindig nagyon rossz állapotban van. A zsinagóga a Budapesti Zsidó Hitközség tagkörzete.

1994-ben a zsinagóga közössége Oberlander Báruch rabbit kérte fel a közösség szellemi vezetésére. A Budapesti Talmud Egylet hagyományait folytatva a zsinagógában 1998 óta működik a Pesti Jesiva,

Dessewffy utcai zsinagóga (Desswffy utca 23.)

A földszintes, U alaprajzú, nyeregtetős, egyszerű külsejű lakóház mögött a telek hátsó részén áll, az udvart lezárva a szintén U alaprajzú, téglaarchitektúrás zsinagóga épülete. Szimmetrikus homlokzatának földszinti középtengelyben nyílik a bejárata. A kis előtérből nyíló belső tér berendezése historizáló, kétoldalt karcsú oszlopok által alátámasztott karzatokkal. A Dessewffy utcai zsinagóga Budapest legrégebbi folyamatosan működő ortodox imahelye. 1870-ben alakították ki egy lóistállóból, majd az izraelita hitközség ortodox tagozata Bikur Holim egyletének székhelye lett, ez az egylet elsősorban a betegek segítésével foglalkozott. A zsinagógát a 19. század utolsó évtizedeiben a „vörös sipkások” zsinagógájának nevezték, mert akkor elsősorban fuvarosok, hordárok imádkoztak itt, akik a Nyugati pályaudvar közelsége miatt jártak ide.

Káldy Gyula utca 6.

A háromemeletes klasszicista lakóépületet Lohr János tervei alapján 1867 és 1868 között építették Lindenbaum Lőwy részére. 1868 júniusában a városi magisztrátusnak írott német nyelvű levelében engedélyt kért a ház udvarán építendő kis épület, imaház emeléséhez, amelyet „vizsgálat és véleményes jelentéstétel végett” kiadtak az Építő Bizottmánynak. Az Óbudáról a Terézvárosba költöző textilgyáros építtető által terveztetett egyemeletes épület homlokzati terve és metszete Lohr Ferenc aláírásával megtalálható Budapest Főváros Levéltára gyűjteményében. A földszinten íves, az emeleten egyenes záródású ablakok geometrikus motívumokkal való díszítése, az oromzatos záródás romaneszk keretezése korai példái a zsinagógaépítészetben is megjelenő és kedvelt stílusnak.

Hunyadi téri zsinagóga (Hunyadi tér 3.)

A Hunyadi téri vásárcsarnok mellett 1890-ben épült bérház magasföldszintjén működik 1896-os megalakulása óta, immár 120 éve a neológ imaterem. 1886. június 7-i dátummal érkezett a Belügyminisztériumba a kérvény, hogy a VI. kerületi Hunyadi téren zsidó templomot alapíthassanak, a Hazkara Egylet így nyithatta meg a 3. szám alatt a zsinagógáját. A második világháborúig a térre néző egyik nagy ablakon ez a felirat volt olvasható: „Chevra mázkir nesámot”, ami ’lélekre emlékező egylet’-et jelent. A zsinagóga a II. világháború idején is működött, egészen 1944 nyaráig, de 1945 áprilisában már ismét megtartották az imákat.

Az írás eredetileg a Múzeumcafé 11. évfolyamának 57. számában jelent meg.

Basics Beatrix: Terézváros zsidó emlékei. In.: Múzeumcafé. 11. évf. 57. szám 116-137. p.